Hogy is van bőrünk felépítése? Három nagyobb részből áll: a hypodermisből, a dermisből és az epidermisből, ez a felsorolás lentről felfelé halad. Ahogy pedig egyre feljebb jutunk bőrünk rétegei között, egyre inkább a bőrápolás szempontjából fontos területre érkezünk. Természetesen, funkciói és megfelelő működése, csak akkor lehetséges, ha mind a három réteg megfelelően működik. Ha úgy döntesz, hogy szeretnél áttérni a tudatos bőrápolás világába, akkor az első lépés, hogy meg kell határozni, milyen a bőrtípusod. Lehet normál: nincs zsíros, sem száraz érzet, a bőröd sima és kellemes; zsíros: a bőröd csaknem mindenhol zsíros és csillogó; száraz: a bőröd feszül, húzódik, néhol foltokban hámlik is; kombinált: a bőröd helyenként zsíros, máshol szárazabb. Ezt pedig úgy tudjuk megállapítani, hogy először is arcot kell mosni, majd 1-2 óra várakozás után tudjuk meghatározni, hogy milyen típusba tartozunk. A bőrtípus tehát alapvetően egy száraz és zsíros skálán helyezhető el. A következő lépés, hogy határozd meg a bőrproblémáidat.
Az élőlények öröklődése annak köszönhető, hogy a DNS és az RNS létezik, amelyek nukleinsavláncok tartalmazzák az élőlények genetikai információit, komplex és egyedi nukleotidszekvencia révén, amelyek meghatározzák az aminosavak pontos szekvenciáját., utasításkészletként, a testfehérjék összetételét. A biomolekulák fontossága A biomolekulák nem csak azért fontosak, mert teljesítik az élőlények testének támogatását, szabályozását és szállítását, hanem azért is, mert maguk integrálják testüket, vagyis testünket ezekből készítik. A biomolekulák integrálódnak, hogy egymás után nagyobb vegyületeket képezzenek, a sejtek és a test különféle szöveteinek kialakításához. Nélkülük egyszerűen nem létezhetnénk. Bioelemek és biomolekulák A kémiai elemeket, amelyekből a biomolekulák alkotják, bioelemeknek nevezzük, amelyeket az elején részleteztünk: szén (C), oxigén (O), hidrogén (H), nitrogén (N), kén (S) és foszfor (P). Csak e hat elem segítségével az összes ismert élőlény élő anyagának 99% -át alkotja.
Az ilyen szerkezetek által kialakított üreg a harmadik kamra, amely károsítja a sérülések hatásait. A hátsó agyi artéria és Willis sokszögje lehetővé teszi a diencephalon vérellátását. Az agy és az agy részei Az encephalon a központi idegrendszer része, amely a koponyaüregben helyezkedik el, ellentétben a gerincvelővel. Ez a szerv az agyból, a kisagyból és az agytörzsből áll. A diencephalon az idegrendszer embrionális fejlődésének kezdetén az encephalon három részének egyike az előagyból vagy az előagyból fejlődik ki. A másik két kezdeti szakasz a mesencephalon, amely csatlakozik az agy különböző részeihez és a rhombencephalon, amely helyet ad a kisagynak, a medulla oblongata és a ponsnak. Ahogy a magzat nő az előagy a diencephalonra és a telencephalonra oszlik; ebből alakul ki az agyféltekék, a bazális ganglionok és a limbikus rendszer, beleértve az amygdátot is. A diencephalon részeit a következő részben ismertetjük. A diencephalon felépítése és funkciói Az agyterület, amelyet diencephalonként ismerünk, különböző struktúrákból áll.
Természetes, hogy a kor előrehaladtával a bőr némiképp veszít feszességéből, a kötőszövetek meggyengülnek, a szemek alatt táskák és apróbb szarkalábak, majd ráncok alakulnak ki, megereszkedik a toka, a felkaron megjelenhet az integetőháj, de egy nagyobb fogyás is eredményezheti a bőr megnyúlását, amelyet nem egyszerű feszessé és simává varázsolni. A felkar, a has, a combok vagy az arcbőr megereszkedése ellen egyáltalán nem lehetetlen tenni, különböző praktikák és bőrfeszesítő kezelések léteznek arra, hogy megóvd és visszaállítsd bőröd rugalmasságát, valamint egészségét. A megnyúlt bőr oka A bőr az összes szövethez hasonlóan folyamatos átalakuláson megy keresztül. A bőrt érő hatások, mint például dohányzás, a napsugárzás, a szolárium, a stressz, a szmog, a hirtelen fogyás, a dehidratáltság vagy akár a mozgásból eredő nyúlás és összehúzódás is folyamatosan terhelik a kötőszöveti rostokat. A rostok megnyúlnak, a köztük lévő keresztirányú kötések felszakadnak, amelyek nagyjából harmincéves korig épülnek zavartalanul újjá.
Szállítási funkciók Más biomolekulák a tápanyagok és más anyagok mobilizálására szolgálnak a test egész területén, a sejtek belsejében és azon kívül, és speciális kötések révén kapcsolódnak hozzájuk, amelyek azután megbonthatók. Katalízis funkciók. Bizonyos speciális fehérjék enzimeket alkotnak, olyan anyagokat, amelyek felgyorsítják, lassítják, kiváltják vagy gátolják bizonyos testi funkciókat, miközben a szervezetet ellenőrzés alatt tartják. Ebben az értelemben a fehérjék és bizonyos lipidek a test kémiai hírvivőjeként működnek. Energiafunkciók A biokémiai energia bizonyos reakciókból származik, amelyek az élőlények testében zajlanak, akár autotrofikusan (szervetlen anyag szénhidrátokból áll), akár heterotróf módon (szénhidrátok előállítása) az elfogyasztott szerves anyag mennyisége) egy glükóz-oxidációs anyagcserén keresztül, amely megszakítja a kötelékeit és felszabadítja a benne lévő energiát. Ebben az értelemben a lipidek a test energiatartalékának is szolgálhatnak. Genetikai funkciók.
A pelenkadermatitisz jelentkezésekor kereskedelmi forgalomban kapható illatosított törlőkenőket ne használjunk. A bőr védelme Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb, mely a pelenkacserék közötti időben is megvédi bőrt a nedvességtől, az irritációtól. Mivel a sérült, hámhiányos bőrterületről a gyógyszerhatóanyagok könnyen felszívódhatnak, a szervezetben felhalmozódhatnak, toxikussá válhatnak, ezért popsi ápolásra semleges kenőcsöket használjunk. Fontos, hogy tartalmazzon olyan hatóanyagokat, ami segíti a bőr regenerálódását, ugyanakkor nem károsítja a bőr normál felépítését sem. A paszta állagú kenőcsöket nehéz lemosni, és a dörzsölés további irritációnak teszi ki a bőrt, ezért pelenkadermatitisz esetén használatuk kerülendő. Az illatanyagokat, tartósítószereket tartalmazó kenőcsöket allergizáló hatásuk miatt kerüljük. Amennyiben ezeket a szabályokat betartják, néhány napon belül javulás várható.
"Bár a külső fülfertőzés az év bármely évszakában előfordulhat, általában a nyári hónapokban tapasztalható" - mondta dr. Tınazlı ezt a helyzetet annak tulajdonítja, hogy az úszás vagy a gyakori zuhanyozás miatt a hallójáratba kerülő felesleges víz elpusztítja a fülzsír néven ismert védőviaszt. Emellett emlékeztetve arra, hogy a gyakori vízzel való érintkezés megzavarhatja a bőr savas szerkezetét, és az eltűnő fülzsír megkönnyíti a baktériumok és gombák szaporodását, Exp. Remzi Tınazlı a következõképpen folytatta; "Mivel ez az állapot általában az úszóknál jelentkezik, úszó fülének vagy trópusi fülnek is nevezik. A fülcsatorna gyakori tisztítása tamponnal vagy a fül idegen tárgyakkal történő megkarcolása eltávolíthatja a védőréteget, károsíthatja a bőrt ezen a területen, és könnyebb fertőzéshez vezethet. Ezen okok miatt olyan tényezők, mint a szennyezett vízben való úszás, a fül karcolása és összekeverése, idegen test behelyezése a fülbe és az allergiás bőrszerkezet, olyan tényezőknek tekinthetők, amelyek megkönnyítik a külső fülfertőzések elkapását.
A gyors mozgások ingerlik még abban az esetben is, ha intenzitásuk gyenge. Ruffini-végkészülék A bőr mélyebb rétegében található, a bőrfelszínnel párhuzamos elmozdulást (nyújtást) érzékeli. Vibrációs válasza: 1–16 Hz. Érzékelési területe kiterjedt. Meissner-test A bőr felszíni rétegeiben a nyomást érzékeli. Érzékelési területe 3–4 mm. Vibrációs válasza: 8–64 Hz. Merkel-korong A bőr felszínéhez közel, nyomás (élek, alakzatok) érzékelését végzi. Vibrációs válasza: 2–32 Hz, receptív területe: 3–4 mm. A bőr nyomásérzékenységi küszöbe: 0, 5 mikrométer (5×10 −7 m). 100-150 ms-ig tartó bőrdeformáció ingerületet vált ki Szabad idegvégződések Magas ingerküszöbű, nem specifikus ingereket, túl erős - szövetkárosodás veszélyével járó - ingereket fájdalomként érzékelő receptorok.