Belém szerettél, de mivel férjem van, és nem lehet köztünk semmi, ezért nem akarsz többé látni. Pedig igazat adtál nekem abban, hogy nem bátorítattalak, nem flörtöltem veled - egyszerűen csak megtörtént. Ezért te úgy döntöttél, lemondasz a barátságunkról. Azt mondtad: nem tudsz boldog lenni és önfeledten létezni, miközben egy olyan nőbe vagy szerelmes, aki nem lehet a tiéd. Olyan volt ez nekem, mint egy szakítás. A szemeim nem, de a lelkem megkönnyezte elválásunkat. Természetesen megértelek. A jelenlétem, a soraim fájdalmat okoznak neked, és nem akarom, hogy miattam szenvedj. Tudom, téged is veszteség ért, de nehogy azt hidd, hogy az én fájdalmam csekélyebb a tiédhez képest! Te beleszerettél egy nőbe, aki nem lehet a tiéd, én pedig elvesztettem az egyetlen igaz barátomat. Néha önző módon arra gondolok, nem érdekel - rád írok. Idővel elmúlik. Megszokod. Elfelejted, hogy szeretsz, és majd a barátságunk kárpótol mindenért. De aztán nem visz rá a lélek, hogy leüssem az entert. Nem tudom, hol tartasz a felejtésben, de nem akarom feltépni a sebeidet.
Ha igazán szeretlek és tisztellek mint barátomat, akkor békén hagylak. Legalábbis addig biztosan, amíg valóban ki nem heversz. De az vajon mikor lesz? Egyáltalán utána lehetünk majd újra barátok, vagy jobb lesz, ha örökre távol maradsz tőlem? Mert én nem akarok rövid ital lenni a pohárban, amivel az absztinenst kísértik. Most mondd meg, hát van szíve a sorsnak? Hogy volt képes ilyen hülye helyzetbe hozni bennünket? Másokat összehoz a szerelem, minket pedig szétválasztott. Nevetséges. De tudd, én még most is hiszek abban, hogy létezik férfi-nő barátság - csak a barátság része most épp nekem jutott. Azt kívánom, bár soha ne szerettél volna belém... Ha ez nem történik meg, még most is barátok lennénk. Gerda történetét Balogh Orsi jegyezte le. Forrás: Mudra László Kibeszélő! Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk! Nyitókép: Shutterstock