Pest Pilis Solt Kiskun Vármegye / Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye – Wikipédia
- Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. [B IX a 1998/1] | Térképek | Hungaricana
- Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) – Wikipédia
- Pest megye 1930
- Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja 1903-1943 | Arcanum Digitheca
- Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja 1903-1943 | Arcanum Digitális Tudománytár
A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Gazdasági Egyesület által, a vármegye támogatásával és Vácz város közremüködésével 1891. évi szeptember hó 19-22. napjain Váczon rendezett gazdasági kiállitás tervezete Saved in: Format: Book Language: Hungarian Published: Budapest: Országgyűlési Értesitő kő- és könyvnyomdája, 1891 Subjects: kiállítás gazdaság Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tervezet Tags: Add Tag No Tags, Be the first to tag this record!
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. [B IX a 1998/1] | Térképek | Hungaricana
… Az összes vármegyei hivatalok, városok, községi és körjegyzők kötelesek a hivatalos lap példányait rendben összegyűjtve kezelni, évfolyamonként a tárgymutatóval együtt beköttetni s a köteteket a hivatal könyv- vagy irattárában megőrizni. Budapest, 1903. június hó 25. "
Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) – Wikipédia
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. < Heraldikai lexikon Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Maugsch Gyula (1882-1946), éremművész. PEST-PILIS-SOLT-KISKUN - Vármegye sportérem 1929 gróf Bethlen Gyula 1928 Kanizsai Választás 1928. X. 11 Szent István 1938 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye sportérem 1931 A lap eredeti címe: " "
Pest megye 1930
Az árvaszék, az államépítészeti hivatal, a számvevőség és egyéb testületi hatóságok részére megküldött példányok tartalmának tudomásul vételéről és az ezt igazoló láttamozások pontos teljesítéséről a hivatalfőnök gondoskodik. … A főszolgabíró a hivatalos lap minden egyes példányát - az érkezés napján - teljesen átolvasni és ezt az illető lappéldányra vezetett nyilatkozattal (olvastam) és névaláírásával igazolni köteles. A járási előadók a hivatalos lapot a megjelenéstől számított 48 órán belül átolvasni, az ott közölt rendeleteket és más közleményeket rendszeresen tanulmányozni és ezek megtörténte után a hivatalos lapot névaláírásukkal láttamozni kötelesek. … A községi jegyző és körjegyző Pest-Pilis-Solt-Kiskun-vármegye hivatalos lapját megérkezése után azonnal gondosan áttanulmányozza és megteszi mindazokat az intézkedéseket, melyeket a lapban közölt rendeletek és határozatok a községi elöljáróság vagy jegyző kötelességévé tettek. … A lapkiadó a közzétett hirdetésekről rendszeres jegyzéket vezet, melyben a hirdetés és a lap száma, úgyszintén a hirdetés díja feltüntetendő s mely mellett a hirdetés eredeti szövege, folyószám szerint rendezve, megőrzendő.
Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye a Duna–Tisza közén, legnagyobbrészben a Nagy-Magyar Alföld síkságán terül el. Csak éjszak-nyugati felében vannak hegyek. A vármegyét éjszakról Hont és Nógrád, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok, délről Csongrád és Bács-Bodrog, nyugatról Tolna, Fehér, Komárom és Esztergom vármegyék határolják. A vármegye területén van egy törvényhatósági joggal felruházott város: Kecskemét és hét rendezett tanácsú város; ezek: Czegléd, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Nagykőrös, Szentendre, Újpest és Vácz. Ezeken kívül van 214 község, melyek közül 193 nagyközség és 21 kisközség. A vármegye területe 2, 108. 621 kat. hold; a törvényhatósági város területével együtt 2, 260. 323 kat. hold. A polgári népesség – az 1900. évi népszámlálás adatai szerint – 824. 191 lélek; Kecskeméttel együtt 880. 977. Ezekhez járul még 1588 katona; Kecskeméttel együtt 2614. A polgári és katonai lakosság összesen 825. 779 lélek; a törvényhatósági város lakosaival együtt 883. 591. A jelenlevő lakosság közül – a törvényhatósági város kivételével – külföldi honos 6681; külföldön távol levő 1454.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja 1903-1943 | Arcanum Digitheca
1897, the subdivisions of Pest-Pilis-Solt-Kiskun were (felső is upper, közép is middle, alsó is lower): Districts ( járás) District Capital Kecskemét alsó Tápiószele Kecskemét felső Nagykáta Kiskun alsó Kiskunfélegyháza Kiskun felső Kunszentmiklós Pest alsó Ráckeve Pest felső Irsa Pest közép Alsódabas Pilis alsó Tinnye Pilis felső Pomáz Solt alsó Kiskőrös Solt felső Dömsöd Solt közép Kalocsa Vác alsó Pécel Vác felső Vác Urban counties ( törvényhatósági jogú város) Budapest ( főváros) Kecskemét Urban districts ( rendezett tanácsú város) Cegléd Kiskunhalas Nagykőrös Szentendre After approx. 1897, the subdivisions of Pest-Pilis-Solt-Kiskun were: Abony Aszód Bia Dunavecse Gödöllő Kispest Monor Újpest (from 1907) Aerial photography: Abony Aerial photography: Aszód- palace Pomáz - Palace from above References [ edit]
Abonynak szintén 1945-ben elhatározott átcsatolását Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez soha nem hajtották végre, pedig ez ma is teljesen racionális intézkedés volna. Közigazgatás Járási beosztás A vármegye járási beosztása sokszor változott fennállása során, csupán a 19. század végére vált viszonylag állandóvá. Pest-Pilis vármegye eredetileg, még a török idők előtt a többi vármegyékhez hasonlóan négy járásra oszlott, a Kecskeméti, Pesti, Pilisi és Váci járásokra. Ezekhez csatlakozott később ötödikként a Solti járás az akkor már Pest-Pilis-Solt nevű megyében. A 19. század közepétől a járások feldarabolódtak, de elnevezésük tovább őrizte az eredeti öt egység nevét. 1876-ban, amikor a Kiskunság is csatlakozott a megyéhez, újabb járást képezett, így 1877-ben az alábbi 13 járásra oszlott Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye: Az újonnan alakult városok Kalocsa kivételével mind Nagy-Budapest területén feküdtek, és 1950-ben beolvadtak a fővárosba.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja 1903-1943 | Arcanum Digitális Tudománytár
A következő területváltozásokra az 1930-as évek elején került sor. Mivel a Duna szabályozása miatt a folyó új főága elzárta Bogyiszlót, ezért azt 1930-ban Tolna vármegyéhez csatolták. Ugyanebben az évben Baja városa bekebelezte Bajaszentistvánt, mely teljesen egybeépült vele. Mivel az utóbbi intézkedés folytán Szeremle a megye többi részétől elszakított területté (exklávévá) vált, ezért 1932-ben átcsatolták Bács-Bodrog vármegyéhez. Ugyanekkor csatoltak két pusztát Vác határából Nógrád és Hont k. e. vármegyéhez. A 2. világháború után az 1945-ös megyerendezés során ismét több ponton módosították a megye határait, régóta fennálló ésszerűtlen helyzeteket megoldva. Nógrád-Hont vármegyétől idecsatolták Kosd, Penc és Rád községeket, Fejértől Diósd, Érd, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta és Tárnok községeket, míg Pest-Pilis-Solt-Kiskuntól Jász-Nagykun-Szolnokhoz került Tószeg, Újszász és Zagyvarékas, Bács-Bodroghoz pedig Érsekcsanád, Nemesnádudvar és Sükösd. Az 1945-ös megyerendezés egyes rendelkezéseinek végrehajtását elhalasztották, így csak az 1950-es megyerendezéskor került Nógrád-Hont vármegyétől Pest megyéhez a Szobi járás, továbbá innen Heves megyéhez Boldog.
- Pest pilis solt kiskun vármegye strips
- Pest pilis solt kiskun vármegye com
- 38 heti ötös lottó
- A bosszú csapdájában 2 évad 29 rész magyarul video game
- Olaj nélküli fritőz rántott hús
- Idegen Szavak Gyűjteménye
- Heraldikai lexikon/Boskó Lajos – Wikikönyvek
- Citromfű tea mennyit lehet inni 6
- Minden jó ha szex a végétal
- Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja 1903-1943 | Arcanum Digitális Tudománytár
- Johannes Amos Comenius: A világ útvesztője és a szív paradicsoma (Bibliaiskolák Közössége, 1990) - antikvarium.hu
- A midway i csata teljes film magyarul videa