Az 1997-ben megalakult Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Balaton északi partján, 1–15 km szélességű sávban húzódik, területe (mintegy 57. 000 hektár) 6 korábbi tájvédelmi körzetet foglal magában: a Kis-Balatont, a Keszthelyi-hegységet, a Tapolcai-medencét, a Káli-medencét, a Pécselyi-medencét és a Tihanyi-félszigetet. Életrehívásával megvalósult a magyar természetvédelem régi álma: a sokáig egymástól különálló védett területek összekapcsolásával létrejött a Balaton-felvidék és a Kis-Balaton összefüggő területére kiterjedő védett ökológiai rendszer. Tájegységei közül a Kis-Balatont a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény is óvja. A Tihanyi-félsziget - kiemelkedő geológiai értékei és a területen zajló természetvédelmi munka elismeréseként - 2003-ban Európa Diplomás területté vált. A nemzeti parkot részben lefedő, illetve azon túlnyúló Natura 2000 területek az európai jelentőségű élőhelyek, állat- és növényfajok megőrzésének lehetőségét hivatottak biztosítani. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Veszprém- és Zala megyére, Győr-Moson-Sopron megyében 5 település teljes közigazgatási területére, Somogy megyében a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó településekre (kivéve Marcali teljes közigazgatási területét.
A sekély tó hõmérséklete gyorsan követi a levegõét, nyáron általában meghaladja a 20 °C-t, sõt meleg napokon a 27 °C-ot is eléri. A déli oldal kiválóan alkalmas fürdõzésre, és bár az északi oldalon hirtelen mélyül, itt is biztonságosan kialakított strandok sora várja a nyaralókat. A tó vizét a kis mélység miatt az északról érkezõ erõs szelek könnyen mozgásba hozzák, melyek akár kétméteres hullámokat is kelthetnek. Természeti környezet A Balaton vidékén szõlõskertekkel díszített dombok, hosszú ideje szunnyadó vulkánok, megkövesedett lávaoszlopok, hûs árnyékot nyújtó erdõk, zöld ligetek, virágzó mezõk, rétek váltják egymást. A környék botanikai és földtani értékeit, különleges állatvilágát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park óvja. A környék természeti értékeinek és a Nemzeti Park bemutatásának külön oldalt szenteltünk, melyet az alábbi linkkel érhet el. A Balatoni Nemzeti Park bemutatása Történelmi, kulturális értékek A vidék az õsidõk óta folyamatosan lakott, s ezért szinte minden történelmi korból találhatók itt emlékek.
Induljunk hát útnak, lógjunk a természetben!
A környékbeli lovardák és lovastanyák csikós-, vagy huszárbemutatóval szórakoztatják az érdeklõdõket.
Szálláshelyek oldalai: A Balaton A közel 10-12 ezer éves Balaton Magyarország és egyben Közép-Európa legnagyobb tava. A tó úgy keletkezett, hogy kb. 30-35 ezer évvel ezelõtt a Föld kõzetburkában található kisebb kõzetlemezek elmozdulásának következtében a térségben süllyedékek, medencék jöttek létre, melyeket ellepett a víz. Legnagyobb táplálója a Zala folyó. Felszíne az eredetihez képest a beletorkolló vízfolyások feltöltõ munkája következtében jelentõsen csökkent; s mivel a tónak állandó, természetes kifolyója nem volt, vízszintje az idõk során erõsen ingadozott. A víz magasságát ma a Sió-zsilippel szabályozzák, mely a Sió-csatornán keresztül levezeti a vízhozam egy részét. A tó adatai: Hosszúság: 79 km Átlagos szélesség: 7, 7 km Legnagyobb szélesség: (Balatonaliga - mádi) Legkisebb szélesség: 1, 3 km (a Tihanyi-félszigetnél) Terület: 594 km2 Partszakasz hossza: 195 km Átlagos mélység: 3 m Legmélyebb: 12, 5 m (Tihanynál) Legsekélyebb: 0, 5 - 0, 8 m (a déli parton, 300-500 méterre a parttól), 1, 2 - 2 m (északon, pár méterre a parttól) Vízmennyiség: 1, 9 milliárd m3 Tengerszint feletti magasság: 104 m A víz színe alkáli-sókban való bõsége miatt zöldesszürke.
A felszín változatossága jellemző a földtani felépítésre is, ami különösen értékessé teszi a területet és ez a sokszínűség az egyes résztájakon belül is megmutatkozik. A nemzeti park területe a földtani értékek tárházát jelenti, az egyes földtani korok emlékei jellegzetes tájképi értékkel is bírnak. Megemlíthetők az országosan ismert alapszelvények (Tihanyi-félsziget: Fehér part, Aszófő: Farkó-kő), a bazaltvulkanizmus jellegzetes formájú hegyei, a gejzírkúpok, a barlangok és víznyelők, a kőtengerek, amelyek megőrzéséhez a fontos természetvédelmi érdek fűződik. A nemzeti park egyéb természeti értékekben is gazdag. Ez a gazdagság az alapkőzet és a talajok változatosságán túl jórészt abból ered, hogy az alföldi területek erdőssztyepp növényzete és a középhegység zárt lomberdő vegetációja hazánkban részben itt, egy délnyugat-északkelet irányú, viszonylag keskeny peremhegy vonulatban találkozik egymással. E találkozási zóna mindkét növényzeti típus társulásainak, növényeinek és állatainak élőhelyet nyújt, erősen mozaikos elrendeződésben.
A természet élménye a Balaton melléken... A Balaton-felvidéki Nemzeti Park hazánk nyolcadik nemzeti parkja. Az 56. 997 hektár területű nemzeti park magában foglalja a Balaton-felvidéki régió mellett a Kis-Balaton területét. Az ország egyik legjelentősebb és leglátogatottabb turisztikai területe, hazánk természeti szépségekben egyedülállóan gazdag vidéke. Természeti értékei sajátosak, némelyik egyedül csak e térségre jellemző, pl. a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Balaton, vagy a Kis-Balaton. A nagy tájképi egységek, mint a nagykiterjedésű tófelszín, mocsárvilág, síkságok, medencék, tanúhegyek és hegységek elősegítették a gazdag élővilág kialakulását, és fennmaradását. A nemzeti park a Balaton északi partján húzódik 1-15 km szélességű sávban, Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig. Öt nagyobb tájegységet érint, ill. tartalmaz a terület: a Balaton-felvidéket, a Déli-Bakony egy részét, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balaton medencéjét. A kis tengerszint feletti magasságú terület egyes részei - a változatos morfológiának köszönhetően - hegyvidéknek tűnnek.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park A települések népi lakóházai oszlopos, íves tornácaikkal a hajdani kisnemesi építészet számos kiemelkedő értékét őrizték meg, de kivételesen a legrégebbi lakóháztípus, a füstöskonyhás ház is fennmaradt (Kékkút, Kővágóörs). A Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrája kiemelkedő nemzeti örökség, a munka által formált hegyvidéki tájat, a tájhoz kötődő gazdálkodók építészeti emlékeit mutatja be. A tájegység gyöngyszemei a megőrzésre érdemes keresztek. A legváltozatosabb helyeken tűnnek fel (út mentén, szőlőhegyen, a falvak határában) a feszületek, a keresztek, a szobrok, melyek a korabeli népi vallásosság kifejezői, nagy formagazdagsággal, változatos anyaghasználattal, főleg homokkő alkalmazásával. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Ügyfélfogadás: H-Cs: 7. 30-16. 00 P: 7. 30-13. 30 Bakony - Balaton Geopark A geopark több mint 3200 km2-es területén számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amely tudományos és oktatási jelentősége, ritkasága, valamint esztétikai értéke miatt egyaránt kiemelkedő.
A geopark területe a Balaton-felvidék és a Bakony térségében található. A Kis-Balaton tájegység kivételével magában foglalja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét, valamint a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetet, a Somló Tájvédelmi Körzetet, illetve Fonyód térségét. Fotók: Balaton-felvidéki Nemzeti Park/Facebook