Hunor és Magyar vadászni indulnak a katonáikkal., Elejtenek egy hímszarvast., Üldözőbe veszik a nőstényszarvast., A Meótisz vidékéig űzik a vadat., A szarvas eltűnik a szemük elől., Haza már nem találnak, ezért tanyát vernek a szigeten., Újra útra kelve egy sík vidékre jutnak., Elrabolják Belár és Dúl lányait., Hunor utódai lesznek a hunok, Magyaré a magyarok.. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
6. 609 néző 2009. 652 néző 2009. 258 néző 2009. 164 néző 2009. 218 néző 2009. 5. 178 néző 2009. 819 néző 2009. 192 néző 2009. 427 néző 2009. 596 néző 2009. 493 néző 2009. 335 néző 2009. 4. 137 néző 2009. 103 néző 2009. 130 néző 2009. 646 néző 2009. 217 néző 2009. 253 néző 2009. 1201 néző 2009. 135 néző 2009. 248 néző 2009. 614 néző 2009. 3. 518 néző Hasonló videók Mutass többet
Ajánlja ismerőseinek is! Illusztrátorok: L. Ritók Nóra Kiadó: Babits Kiadó Kiadás éve: 2002 Kiadás helye: Szekszárd Nyomda: Szekszárdi Nyomda Kft. ISBN: 9639272604 Kötés típusa: kemény papír Terjedelem: 25 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 21. 50cm, Magasság: 27. 50cm Kategória: Arany János - Rege a csodaszarvasról Arany János: Rege a csodaszarvasról grafikusművész rajzaival l Arany János 1817 - 1882 Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22. ) magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. Az Ön ajánlója Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...
Napokon át üldözték, de nem tudták elejteni. A szarvas Dúl és Belár földjére csábította a vadászokat, majd végleg eltűnt a vitézek szeme elől. A két király épp távol volt a törzs férfijaival, csak a lányok voltak otthon. Hunor, Magyar s a száz legény magukhoz ragadta őket. Házasságukból Hunor népének utódai lettek a hunok, Magyaréi pedig a magyarok. Olvasónapló: Ménrót fiai, Hunor és Magyar 50-50 leventével vadászni indulnak. Üldözőbe vesznek egy gímszarvast. Egészen napnyugtáig üldözik, ekkor elveszítik a szemük elől. Elhatározzák, hogy éjszakára megszállnak ott, ahova jutottak: Kur vize mellett, s majd holnap reggel hazaindulnak. Kora hajnalban azonban újra feltűnik előttük a szarvas, és üldözőbe veszik. Átúsznak utána a Kur folyón, s egy nagyon sivatagos, kietlen tájra vetődnek a szarvas üldözése közben. Már bánják is, hogy idáig eljöttek utána, de reggelre visszatér beléjük a vadászszenvedély és tovább kergetik: A Meóti tengerig jutnak, túl a Don folyón. Ekkor a szarvasnak ismét nyoma vész.
Száll a madár, ágrul ágra, Száll az ének, szájrul szájra; Fű kizöldül ó sirhanton, Bajnok ébred hősi lanton. Vadat űzni feljövének Hős fiai szép Enéh nek: Hunor s Magyar, két dalia, Két egytestvér, Nimród fia. Ötven-ötven jó leventét2 Kiszemeltek, hogy követnék; Mint valamely véres hadra, Fegyverkeztek könnyü vadra. Vad elõttük vérbe fekszik, Õz vagy szarvas nem menekszik; Elejtették már a hímet — Üldözik a szarvas-gímet. 3 Gím után õk egyre törnek, Puszta martján4 sós tengernek, Hol a farkas, hol a medve Sohasem járt, eltévedne. [... ] Minden este bánva bánják, Hogy e vadat mér' kivánják, Mért is ûzik egyre, nyomba, Tévelyítõ bús vadonba. Mégis, mégis, ha reggel lett, A gímszarvast ûzni kellett, Mint töviset szél játéka, Mint madarat az árnyéka. Száll a madár, száll az ének, Két fiáról szép Enéhnek; Zengõ madár ágrul ágra, Zengõ ének szájrul szájra. Vadont s a Dont5 õk felverik A Meóti6 kis tengerig; Süppedékes mély tavaknak Szigetére õk behatnak. Ott a szarvas, mint a pára — Köd elõtte, köd utána — Míg az ember széjjelnézne: Szemök elöl elenyésze.
lagzi után estébe dől. - Mi volna az? - mondd meg Este e/múlt, éjfél Is már, [tüstént! éjfél E l é g i á k (2002-2012) E l é g i á k (2002-2012) Ébredés Ordít a pillanat, gerince törik, édes hajnal tesz pontot éjszakára, s repít el fejemtől forró párnámra. Képei sem kísértek, csak a hídig, melyen még átérek a valóságba, 12 rondó, hibával és ajánlással Géczi János 12 rondó, hibával és ajánlással 1. Duna-partra feküdt ki a bálna Budáig nyúlik át a fél lába sok mennybolton felhőt összeterel valaki mindent szét- és elkever 2. előbúvik s megnő a szájon át Por BRASNYO ISTVÁN CSILLAGOK Por BRASNYO ISTVÁN CSILLAGOK Szalmakazal, ahová az emberek lefekszenek aludni a derült éjszakában, a tarlón fekete szél susog a tejút örökös íve alatt, és a durva kenderpokrócuk testeket domborítanak egészen Örökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Virágom, virágom Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár!
Tó szigetje édes honná, Sátoruk lőn szép otthonná, Ágyok áldott nyúgalommá: Nincs egyéb, mi őket vonná. Fiat szűltek hősi nemre, Szép leányt is szerelemre; Dali [8] törzsnek ifju ágot, Maguk helyett szűz virágot. (…) Hunor ága hun fajt nemzett, Magyaré a magyar nemzet. Szaporaság lőn temérdek; A szigetben nem is fértek. Szittya földet elözönlék, Dúl királynak dús örökjét; - És azóta, hősök párja! Híretek száll szájrul szájra. [1] Ó sírhant: régi sír [2] martján: partján [3] űzni kellett: valami hajtotta őket, belső kényszert éreztek [4] megüldöznek: megvizsgálnak, mindenütt keresik a vadat [5] meghalsz belé: belehal az édesanyjuk a fájdalomba, ha nem sikerül hazajutniuk [6] vörhenyő vad: vörös szőrzetű vadak, szarvasok [7] fenyér: füves terület [8] dali: deli, daliás, dicső (Tankönyv 171-175. ) Itt meg is hallgathatjátok a verset: Rege a csodaszarvasról Vándorlás és letelepedés A metafora Népek családfája Attila, Isten ostora Feladatok Családi kör
Száll a madár, ágrul ágra, Száll az ének, szájrul szájra; Fű kizöldül ó sirhanton, [1] Bajnok ébred hősi lanton. Vadat űzni feljövének Hős fiai szép Enéhnek: Hunor s Magyar, két dalia, Két egytestvér, Ménrót fia. Ötven-ötven jó leventét Kiszemeltek, hogy követnék; Mint valamely véres hadra, Fegyverkeztek könnyü vadra. Vad előttük vérbe fekszik, Őz vagy szarvas nem menekszik; Elejtették már a hímet - Üldözik a szarvas-gímet. Gím után ők egyre törnek Puszta martján [2] sós tengernek, Hol a farkas, hol a medve Sohasem járt, eltévedne. (…) Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra, Zengő ének szájrul szájra. Már a nap is lemenőben, Tüzet rakott a felhőben; Ők a szarvast egyre űzik, - Alkonyatkor ím eltűnik. (…) Folyamparton ők leszálltak, Megitattak, meg is háltak, Hogy majd reggel, virradattal Hazatérnek a csapattal. Szellő támad hűs hajnalra, Bíborodik az ég alja; Hát a szarvas nagy-merészen Ott szökdécsel, túl a vízen. Nosza rajta, gyors legények! Érjük utól azt a gímet.
Nosza rajta, gyors leg�nyek! �rj�k ut�l azt a g�met. �s - akarva, akaratlan - �zik ism�t szakadatlan....................... Kur foly�t �k �tal�szt�k, M�g vadabbak ott a puszt�k, Ember ottan egy f�sz�lat, Egy cs�pp vizet nem tal�lhat. Minden este b�nva b�nj�k, Hogy e vadat m�r' kiv�nj�k, M�rt is �zik egyre, nyomba, T�vely�t� b�s vadonba. M�gis, m�gis, ha reggel lett, A g�mszarvast �zni kellett, Mint t�viset sz�l j�t�ka; Mint madarat az �rny�ka. 1863