Az ilyen magok kelésgyorsítását bemetszéssel vagy csiszolással szoktuk gyorsítani. A vágást éles szikével, a csiszolást finom dörzspapírral végezzük. Arra figyeljünk, hogy ne a csírarészeknél, hanem a mag azon oldalán végezzük ezt a beavatkozást, ahol a sziklevél helyezkedik el benne. Ha az kicsit megsérül, az sem nagy gond, hiszen a lomblevelek megjelenésével a sziklevelek funkciója is rövidesen megszűnik és lehullnak. A vágás, csiszolás lényege, hogy e kemény maghéjat egy részen elvékonyítsuk, vagy átvágjuk, így itt a víz bejut a magba, és gyorsabban megindul a csírázás. Arra természetesen itt is fordítsunk figyelmet, hogy a vetés talaja ne száradjon ki a sziklevelek kifejlődéséig. Hogy az itt leírt kezelési eljárások közül mikor melyiket alkalmazzuk, az az adott növényfajtól jelentősen függ. Áztatni szinte minden magot lehet. A vágást és a csiszolást értelemszerűen apró magvú növényeknél nem tudjuk alkalmazni. Kis gyakorlással azonban egy-két szezon alatt belejöhetünk a dologba, és helyesen alkalmazva e módszereket, gyorsíthatjuk a magok kikelését.
Emellett lesz mód a hűtőnyílások méretének menet közbeni módosítására is, de csak akkor, ha az FIA által használt hivatalos meteorológiai jelzések szerint legalább 10 Celsius-fokkal változik a hőmérséklet az egyik eseményről a másikra. A csapatok ezen felül változtathatnak még az autók súlyelosztásán is. Ugyancsak lesz változás az egyes alkatrészek specifikációjára vonatkozó előírásokban. Amennyiben egy autónak a sprintkvalifikáción megsérül az első szárnya, és az egy új fejlesztésű darab volt, amiből korlátozott példányszám áll rendelkezésre, a cserénél a régi verziót is föl lehet tenni vasárnapra, ezért nem jár büntetés. Normál esetben a parc fermé-szabályok alatti hasonló csere a specifikáció megváltoztatásáért szankciót von maga után. Charles Leclerc (Fotó: XPB) Hogyan módosulnak a gumiszabályok? A hétvégén a megszokott 13 helyett csak 12 szett gumi jár a versenyzőknek. Ezek közül 2 szett kemény, 4 szett közepes és 6 szett lágy lesz. Az esőgumiknál nem változik a kiosztás: 4 szett esőgumi és 3 szett köztes esőgumi jár alapjogon.
Takarás: másik lehetőség, hogy a friss vetést - legyen cserépben vagy szabadföldön - fóliával letakarjuk. A módszer előnye, hogy megakadályozza a nedvesség kipárolgását a talajból, így azt nem kell öntözéssel visszapótolnunk a csírázásig. Ez azért jó, mert a friss vetés öntözése mindig hordozza azt a rizikót, hogy a magok kimosódnak, elmozdulnak, aminek következtében a kelés helyenként ritka, máshol túl sűrű lesz. A fóliatakarás másik előnye, hogy magasabb hőmérsékletet biztosít, ami szintén gyorsítja a kelés folyamatát. A csírázási idő lerövidítése azért előnyös, mert így rövidebb az a kritikus időszak, ami alatt, ha a csírázásban levő mag kiszárad, akkor el is pusztul. A takarásnál arra figyeljünk, hogy amint a magok megmozdítják a talaj felszínét, távolítsuk el a fóliát, különben a kelés befülledhet, károsodhat. A takarás alkalmazása különösen fontos lehet nagyon apró magok vetésénél, amelyeket nem is takarunk földdel, csak a talaj felszínére szórunk. Itt emiatt még fokozottabb a kiszáradás veszélye.
a fólia alatt pedig meg lesz a 30 cm-es tőtávolság. Tehát: türelem! Van még idő. Addig fólia alá lehet vetni retket, salátát, dugdosni hagymát, amit zöldhagymaként kiszedünk, mert a fagy hatására úgyis magszárba menne.
Az ültetést megelőző héten a növényeket fokozatosan fel kell készíteni a kiültetés után rá váró körülményekre, edzeni kell. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a növényeket palántálás után olyan sokk érheti, amitől esetleg el is pusztulhat, de akár több hétre visszavetheti a fejlődését. Ez fokozottan igaz az üveg alatt nevelt és szabadföldre kiültetett palánták esetében. A fenti szempontok figyelembe vétele, végig gondolása fontos a jó palántaneveléshez, ám ezeken túl még számtalan apróbb-nagyobb buktató következhet be. Ennek következtében kisebb mennyiség esetén egyszerűbb lehet a kész palánták megvásárlása megbízható termelőtől, nagyobb mennyiség esetén profi palántanevelő megbízása a palántaneveléssel.