Jókai Mór Az Aranyember Film: Film: Magyar Mozgókép Szemle 2020 - Az Aranyember | Artmozi.Hu
- Hetek Közéleti Hetilap - Ön szerint is idejétmúlt Jókai és Az arany ember?
- Index - Kultúr - Az irodalomtörténész szerint Jókai nőpárti volt, maradjon kötelező olvasmány
- MŰEMLÉKEK: Az Aranyember (Magyar film 1962) (videó)
Az egyik legfontosabb és egyben legérdekesebb kihívás, hogy időben oda kell érni, kockára kell igazítani a zenét – mindezt természetesen úgy, hogy a zene immanens szabadsága megmaradjon. Persze a filmzene típusától és helyzettől függ, hogy egy adott pillanatban karaktert mutat inkább, vagy egy glissando sebességét kell egy legördülő könnycsepp sebességéhez igazítani. Az időszinkron mellett nagyon fontos a film és a zene dramaturgiai kapcsolódási pontjait is megtalálni, összeilleszteni. Besorolható-e Ön szerint valamilyen műfajba a Farkas Bence által írt zenemű? Ha igen, hogyan határozná meg a műfaját? Műfajt nem mondanék, viszont az nagyon jellemző, hogy a saját ötletek mellett rengeteg szerzőt, stílust felismerhet benne a hallgató. Ettől újabb fantasztikus asszociációkkal gazdagodik a műpáros, hiszen nem véletlen idézi meg egy jelenetben Farkas Bence mondjuk Mahlert vagy a Fellini filmek zeneszerzőjét, Nino Rotát. A felidézett világgal újabb jelentésrétegeket kap a zene – és így természetesen a film is.
Hetek Közéleti Hetilap - Ön szerint is idejétmúlt Jókai és Az arany ember?
Az időkezelés borzasztóan lassúnak tűnik, ráadásul a szöveges inzertek – hogy épp hol járunk, ki mit mond – is megszakítják a képet. " Farkas Bence egy további érdekes szempontot is említ: Jókai 1872-es regényklasszikusának cselekményét a korabeli nézők sokkal alaposabban ismerték, mint a maiak. "Ha valaki nem olvasta a regényt, nincs tisztában a történettel, könnyen elvesztheti a fonalat – mutat rá a zeneszerző. – Éppen ezért a lehetőségekhez mérten minden pillanatban megpróbálom értelmezni, érthetőbbé tenni a néző számára, hogy mi is zajlik a filmen. Ehhez a hagyományos és a kortárs zeneszerzői technikákat vegyesen használom. Ezenfelül ha van valami mögöttes tartalom is, ami esetleg a regényben jobban kibomlik, mint a képen, akkor a zene segítségével azt is megpróbálom belecsempészni. "
Forrás:
© Technológia: Magyar Nemzet Noszvaj, 2014. június 26. Tóth Krisztina költő a 35. Kaláka fesztiválon rendezett verskoncerten Noszvajon 2014. június 26-án. MTI Fotó: Komka Péter Mit szeretne 2021-ben egy író, aki azt mondja, hogy vegyék ki a kötelező olvasmányok közül Jókai Mór Aranyemberét és Szabó Magda Bárány Boldizsárját, merthogy azok nem genderkonformok, sőt elavult, retrográd nemi sztereotípiákat közvetítenek? Egyszerű: egy kis figyelmet, tizenöt perc hírnevet. Tóth Krisztina író bizonyára tisztában van a kijelentésére várható reakciókkal. Éppen ezért sokat edzhetett előtte, hogy utána európéer jógapózba vágva magát, fejcsóválva fölényeskedjen a magyar nép ósdi észjárásán, hisz "ezek" felháborodtak a nemes, szent nyugati kultúrlefolyókból kiszűrt eszméin. Szóval mondandóját nem kell komolyan vennünk, Tóth Krisztina ugyanis csak egy kis figyelemre vágyik. Az angolszász nyelvben van erre egy megfelelő kifejezés, amit most nem idézek. A figyelmet megkapta, de nem kell a véleményén felháborodni, hanem inkább sajnálkozni rajta.
Index - Kultúr - Az irodalomtörténész szerint Jókai nőpárti volt, maradjon kötelező olvasmány
- Index - Kultúr - Az irodalomtörténész szerint Jókai nőpárti volt, maradjon kötelező olvasmány
- Ady endre új vizeken járok
- Index - Kultúr - Meghalt a szépség tisztelője
- 5 kedvenc alakításunk Pécsi Ildikótól - B COOL Magazin
- Hetek Közéleti Hetilap - Ön szerint is idejétmúlt Jókai és Az arany ember?
- 2 hónapos baba mit csinál
- Eladó használt - Autó/Jármű Zalaegerszeg - Ingyenbazár.hu
- Jókai mór az aranyember film sur imdb
- Jókai Mór - Az arany ember - Második rész - Timéa - Olvasónapló | Olvasónaplopó
Tóth Krisztina kivenné a kötelező olvasmányok közül az Aranyembert és Bárány Boldizsárt is Index - 21. 20 20:01 Kultúra A nemi szerepek ábrázolása miatt. A nőalakok ábrázolása miatt Szabó Magdát és Jókai Mórt is kivenné a kötelező olvasmányok közül Borsodihír - 21. 21 10:38 Belföld "Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. " További cikkek
A magyar romantika nagy írója, Jókai Mór 1904. május 5-én hunyt el. Két leghíresebb műve, A kőszívű ember fiai és Az arany ember máig kötelező olvasmány, és mindkét regényt megfilmesítették. Az író azonban kevésbé volt sikeres a párválasztásban, mint az írásban. Mindkét házassága botrányt kavart, és a családjával, valamint a barátaival való kapcsolatába került. Jókai Mór Komáromban született 1825. február 18-án Jókay Móric néven, de 1848-ban az y-t i-re változtatta nevében, hogy ne árulkodjon nemesi származásáról. A regényíró a márciusi ifjak közé tartozott. A "nagy magyar mesemondó" néven is számontartják, de egyébként országgyűlési képviselő is volt. Emellett számos szervezetnek volt még a tagja: a főrendiháznak, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának, a Kisfaludy Társaságnak, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja és a Szent István-rend lovagja volt. 1842 és 1844 között jogot tanult Kecskeméten, majd Pesten 1846-ban megszerezte az ügyvédi oklevelet is, és az első regénye, a Hétköznapok is ebben az évben jelent meg.
MŰEMLÉKEK: Az Aranyember (Magyar film 1962) (videó)
Jókai legnépszerűbb regényét, Az arany embert itthon is, külföldön is sokszor kiadták, színházra alkalmazták és háromszor is megfilmesítették. Korda Sándor, a későbbi Alexander Korda némafilmet forgatott a történet alapján a világháború végének legzavarosabb hónapjaiban. Gaál Béla 1936-ban, terjeszkedő diktatúrák árnyékában vitte hangosfilmre Tímár Mihály őrlődéseinek történetét. Utoljára 1962-ben Gertler Viktor készített színes, szélesvásznú nagyjátékfilmet az elbeszélésből, kijelölve általa a kádári kultúrpolitika mozijának kereteit. A Jókai-életmű talán legnépszerűbb regénye Az arany ember, amely a nagy mesemondónak is a legkedvesebb története volt. A história elevenségét nemcsak az tükrözi, hogy megszületése óta jó közelítéssel négy-ötszázezer példányban jelent meg Magyarországon, és hogy mindenféle európai nyelveken kiadták, hogy színpadra állították, háromszor is filmre vitték, és felmérések szerint a negyedik-ötödik legkedveltebb regényünk, hanem az is, hogy időről időre élénk vita bontakozik ki körülötte.
Maga Minaj is igazi kultúremberhez méltóan beleállt Thompsonba, privát üzenetben sértegette és küldte el melegebb éghajlatra – konkrétan fellációra biztatta. De számtalan hasonló példa van még sajnos. Ariana Grande stanjei arra biztatták Grande exét, a bipoláris zavaráról nyíltan valló Pete Davidsont, hogy ölje meg magát, sőt, még Davidson édesanyját is zaklatták. Taylor Swift és Nicki Minaj rajongói egy alkalommal arra szövetkeztek, hogy a rivális Cardi B slágerének listavezető helyét megakadályozzák, Lady Gaga rajongói tömegesen írtak negatív értékeléseket a Venom című filmről, aminek az volt a bűne, hogy egy napon jött ki a Csillag születik kel. A koreai pop elképesztő szervezettségű, és kedvenceik sikeréért mindent alárendelő rajongótáboráról pedig külön is írtunk. Ha innen nézzük, a Tóth Krisztina elleni támadások már majdnem kulturáltnak tűnnek – miközben a jelenség gyökere pontosan ugyanaz. A Tóth elleni támadások mögött egyfelől az odafigyelés hiánya áll: Tóth nem beszélt sem betiltásról, sem arról, hogy Az arany ember nek milyen irodalmi hiányosságai vannak, hanem arról beszélt, hogy ő a kötetben közvetített férfi-, nő- és családképet nem tartja alkalmasnak arra, hogy a kora kamaszkorukat töltő gyerekek elé mintaként állítsák.
